Blokklánc-interoperabilitás magyarázata: Polkadot vs. Cosmos

Ebben az útmutatóban azt vizsgáljuk meg, hogy a láncok közötti interoperabilitási protokollok hogyan próbálják leküzdeni ezeket az akadályokat, lehetővé téve a blokkláncok közötti zökkenőmentes kommunikációt és értékátadást. Összehasonlítjuk a Polkadotot és a Cosmost, a két legnépszerűbb interoperabilitási megoldást, és elemezzük a különböző megközelítéseiket egy összekapcsolt blokklánc-ökoszisztéma kiépítéséhez.

Az összekapcsolt blokkláncok szükségessége

A blokklánc-környezet rendkívül széttagolt, több mint 6500 projekt működik különálló hálózatokon – mindegyik saját protokollokkal, konszenzusmechanizmusokkal és adatvédelmi modellekkel. Az interoperabilitás hiánya komoly akadályt jelent a decentralizált technológiákban rejlő lehetőségek teljes kiaknázásában. Az ökoszisztéma növekedésével egyre sürgetőbbé válik az olyan összekapcsolt blokkláncok iránti igény, amelyek lehetővé teszik az adatok és eszközök zökkenőmentes cseréjét.

A blokklánc jelenlegi korlátai

Jelenleg a legtöbb blokklánc-hálózat elszigetelt környezetben működik, és nem képes más láncokból vagy külső forrásokból származó adatokat validálni. Minden hálózatot jellemzően meghatározott funkciókra – például sebességre, biztonságra vagy decentralizációra – optimalizálnak mások rovására. Ennek eredményeként egyetlen blokklánc sem tudja egyformán biztosítani az összes kívánt funkciót. A problémát súlyosbítja a platformok közötti közös szabványok hiánya, ami a blokklánc-ökoszisztéma széttagoltságához és szervezetlenségéhez vezetett.

Az interoperabilitás előnyei

A blokklánc-interoperabilitás számos jelentős előnnyel jár az ökoszisztéma számára. Először is, növeli a likviditást azáltal, hogy lehetővé teszi a tokenek hatékony áramlását a különböző láncokon keresztül. Továbbá lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazásokkal interakcióba lépjenek különböző blokkláncokon keresztül anélkül, hogy natív kriptovalutákat kellene vásárolniuk.

A láncok közötti kompatibilitás jelentősen javítja a skálázhatóságot és a felhasználói élményt. A blokklánc kommunikációs képességének köszönhetően a felhasználók a következőket nyerik:

• Kibővített funkcionalitás több hálózat funkcióinak kombinálásával
• Nagyobb rugalmasság a megfelelő eszközök és platformok kiválasztásában
• Egyszerűsített tokenkezelés a különböző blokklánc-környezetekben.

A megoldandó főbb kihívások

A benne rejlő lehetőségek ellenére a zökkenőmentes blokklánc -interoperabilitás eléréséhez számos jelentős technikai és szabályozási akadályt kell leküzdeni. Az egyik fő kihívás a skálázhatóság – a láncokon átívelő megoldásoknak nagy tranzakciós volument kell kezelniük a sebesség és a hatékonyság feláldozása nélkül. Továbbá az interoperabilitási protokollok fejlesztése és karbantartása összetett és erőforrás-igényes, folyamatos koordinációt és innovációt igényel.

A biztonság egy másik jelentős aggodalomra ad okot. Ahogy a korábban elszigetelt blokkláncok elkezdenek kölcsönhatásba lépni egymással, a biztonsági rés kockázata növekszik. Minden hálózat eltérő bizalmi modellek és biztonsági szabványok alatt működhet, ami megnehezíti a rendszerek közötti következetes védelem biztosítását.

Végül, a szabályozási megfelelés egyre nagyobb kihívást jelent. Az interoperábilis rendszereknek joghatóságokon átívelően kell működniük, és szigorú pénzmosás elleni ( AML ) és know-how (KYC ) követelményeknek kell megfelelniük. A te (Ügyfél ). A szabványosított, láncokon átívelő kommunikációs protokollok hiánya tovább bonyolítja az egyetemes biztonsági és megfelelőségi intézkedések megvalósítását.

A Polkadot főbb jellemzői

A Polkadot egy többláncú blokklánc platformként tűnik ki, amelyet a különböző hálózatok közötti zökkenőmentes üzenetküldés és értékátadás lehetővé tételére terveztek. Alapvetően két fő jellemzője teszi egyedülállóvá a blokklánc interoperabilitási kihívások kezelésében.

Láncokon átívelő kommunikáció

A Polkadot interoperabilitási keretrendszerének lelke a Cross-Chain Messaging (XCM). A hagyományos protokollal ellentétben az XCM univerzális üzenetküldő nyelvként működik, amely lehetővé teszi a zökkenőmentes kommunikációt a különböző konszenzusos rendszerek között. Négy alapelven alapul: aszinkronitás, abszolutizmus, aszimmetria és agnoszticitás – biztosítva a rugalmas és biztonságos láncokon átívelő interakciókat.

Az XCM segítségével a Polkadot blokkláncai a következőkre képesek:

• Tokenek és más digitális eszközök átvitele láncok között
• Adatok és állapotinformációk megosztása hálózatokon keresztül
• Komplex, többlépéses műveletek végrehajtása több blokkláncon átívelően

Míg az XCM meghatározza a kommunikáció formátumát és szabályait, ezen üzenetek tényleges továbbítását a Cross-Chain Message Passing (XCMP) kezeli, amely egy hálózati rétegű protokoll, amely összeköti a részt vevő para-láncokat. Az XCMP biztonságos, hatékony és skálázható üzenetküldést biztosít, akár több ugráson és hálózaton keresztül is.

Megosztott biztonság

A Polkadot meghatározó jellemzője a megosztott biztonsági modell, amely lehetővé teszi, hogy az összes csatlakoztatott blokklánc – más néven paralánc – élvezze a közös validátorkészlet által nyújtott biztonságot. Ennek a modellnek a középpontjában a Relay Chain áll, amely a hálózat elsődleges koordinátoraként működik, egységes konszenzust és biztonságot biztosítva az összes csatlakoztatott paraláncon keresztül.

A Polkadot biztonsági keretrendszerét négy kulcsfontosságú résztvevői szerepkör támogatja:

• Validátorok: Teljes csomópont-operátorok, akik fenntartják a hálózati konszenzust és ellenőrzik a blokkokat a reléláncon
• Jelölők: Token tulajdonosok, akik a DOT-ba fektetnek be a jó hírű validátorok támogatása érdekében.
• Gyűjtők: Csomópontok, amelyek tranzakciókat gyűjtenek és jelölt blokkokat generálnak parachainekhez.
• Halászok: Független szereplők, akik figyelik a hálózatot és jelentik a rosszindulatú tevékenységeket a protokoll integritásának fenntartása érdekében

Mivel a paraláncok megosztják az állapotot a relélánccal, a reléláncon végrehajtott bármilyen visszagörgetés vagy visszafordítás automatikusan hatással van az összes csatlakoztatott paraláncra. Ez a szoros koordináció biztosítja a rendszerben a konzisztens érvényességet, miközben megőrzi az egyes blokkláncok működési függetlenségét.

A Cosmos működése

A Cosmos hálózat egyedülálló megközelítést vezet be a blokklánc-interoperabilitás terén a független, de összekapcsolt láncok ökoszisztémáján keresztül. A hagyományos blokklánc-architektúrákkal ellentétben a Cosmos egy moduláris keretrendszert használ, amely leegyszerűsíti a blokklánc-fejlesztést és lehetővé teszi a láncok közötti kommunikációt.

Független blokklánc-zónák

A Cosmos a zónák koncepcióján alapul – a független blokkláncok, amelyeket adott felhasználási esetekhez igazítanak. Ezek a zónák teljes szuverenitást élveznek az irányításuk, a konszenzusmechanizmusaik és a működésük felett, miközben interoperábilisek maradnak a tágabb Cosmos ökoszisztémán belül. A Cosmos architektúra három fő összetevőre épül:

• Tendermint Core: Kezeli a konszenzusos és hálózati rétegeket, biztosítva a blokkok gyors és biztonságos véglegesítését.
• Cosmos SDK: Egy moduláris keretrendszer, amely használatra kész komponenseket kínál a blokklánc fejlesztésének felgyorsítására.
• Inter-Blockchain Communication Protocol (IBC): Lehetővé teszi a biztonságos és egységes üzenetküldést a független láncok között.
• Az IBC befolyása exponenciálisan nőtt, 2023 végére több mint 107 hálózatot kötött össze és havi 2 millió aktív felhasználót szolgált ki, ezzel megerősítve a Cosmos vezető pozícióját a blokklánc-interoperabilitás terén.

A Cosmos Hub szerepe

A Cosmos ökoszisztéma szívében a Cosmos Hub áll, egy proof-of-stake blokklánc, amely mögöttes köztes rétegként szolgál, amely összeköti a hálózat különböző független zónáit. A Hub kulcsszerepet játszik, lehetővé téve a következőket:

• Biztonságos tokenátvitelek a különböző zónák között
• Láncokon átívelő validáció és konszenzus a bizalom fenntartása érdekében
• Koordinált kommunikáció az autonóm blokkláncok között

A Cosmos Hub validátorai fenntartják a hálózati konszenzust és garantálják a tranzakciók véglegességét. Ez a kialakítás támogatja a párhuzamos tranzakciófeldolgozást több láncon keresztül, jelentősen növelve az ökoszisztéma általános skálázhatóságát és teljesítményét.

Láncokon átívelő tokenátvitel

A Cosmos ökoszisztémában a tokenátvitelek egy gondosan megtervezett folyamatot követnek, amely biztosítja mind a biztonságot, mind az átláthatóságot. Az átutalás megkezdése után a tokeneket először egy letéti számlán zárolják a forrásláncon. Az átutalás ezután a következő főbb lépéseken megy keresztül:

1. A tranzakció véglegesítve van a forrásláncon.
2. Az IBC relék érzékelik és rekonstruálják az átviteli adatcsomagot.
3. Light kliensek végzik a célláncon.
4. A tokeneket a fogadó láncban verik vagy bocsátják ki.

Az IBC protokoll egyedi azonosítókat, úgynevezett „IBC címleteket” használ a tokenek láncok közötti mozgásának nyomon követésére. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a zökkenőmentes tokenétalakítást likviditási poolok vagy zónák közötti swapok nélkül. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy hatékonyan utaljanak át eszközöket a különböző blokkláncok között, új lehetőségeket nyitva meg a láncok közötti decentralizált pénzügyi (DeFi) alkalmazások számára

Gyakorlati alkalmazások

A láncközi megoldások számos ágazatban úttörő szerepet játszottak az innovatív alkalmazások terén, gyökeresen átalakítva a vállalkozások és a felhasználók blokklánc-technológia használatát. Ezek a gyakorlati alkalmazások bemutatják a blokklánc-interoperabilitás valódi potenciálját.

DeFi alkalmazási példák

A pénzügyi szolgáltatások a láncközi funkcionalitás fő haszonélvezőivé váltak. A többfedezetű kölcsönzési platformok most lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy az egyik blokkláncból kölcsönözzenek eszközöket egy másikból származó fedezet felhasználásával A láncközi protokollok, az egységes likviditási poolok optimalizálják a tőkehatékonyságot azáltal, hogy jobb gazdálkodási lehetőségeket kínálnak.

A decentralizált THORChain tőzsde támogatja a natív láncközi eszközkereskedést, mélyebb piacokat teremtve a hatékony árfeltáráshoz. Hasonlóképpen, olyan platformok, mint az Aave, bevezették a láncközi piacokat, lehetővé téve a Bitcoin-tulajdonosok számára, hogy Ethereum-alapú stabilcoinokban fedezzék hiteleiket.

Vállalati megvalósítás

A vállalkozások számára a blokklánc-interoperabilitás elengedhetetlenné vált a működési hatékonyság maximalizálása érdekében. Az interoperabilitási megoldásokat alkalmazó vállalatok akár 80%-os tranzakciós költségcsökkenést is tapasztalhattak a hagyományos módszerekhez képest. Ez a jelentős javulás az automatizált nyilvántartásnak és az intelligens szerződések támogatásának képességének köszönhető.

A nagyvállalatok már elkezdték integrálni ezeket a megoldásokat:

• A Walmart Hyperledger segítségével követi nyomon ellátási láncát több láncon keresztül.
• Az IBM blokklánc-platformja lehetővé teszi a biztonságos adatmegosztást a többláncú kezeléshez
• A VeChain többláncú követést valósít meg a dolgok internetének (IoT) használatával a valós idejű eszközellenőrzéshez.

Láncokon átívelő NFT-k

A nem helyettesíthető tokenek környezete jelentős átalakuláson ment keresztül a láncokon átívelő képességeknek köszönhetően. A láncokon átívelő NFT-k mostantól szabadon mozoghatnak több blokkláncon keresztül, miközben megőrzik hitelességüket és értéküket. Ez a fejlesztés számos úttörő lehetőséget teremtett:

• Játékeszközök, amelyek zökkenőmentesen mozognak a virtuális világok között
• NFT-k létrehozásának lehetősége, lehetővé téve a különböző protokollok egyidejű használatát
• Többláncú aukciók, amelyek szélesebb piaci kitettséget tesznek lehetővé

A Chainlink Cross-Chain Interoperability Protocol (CCIP) úttörő szerepet játszott a biztonságos láncközi NFT implementációkban, lehetővé téve a projektek számára, hogy tokenjeiket több blokkláncon kínálják. Ez az innováció lehetővé teszi az NFT tulajdonosi adatok natív elérhetőségét a láncok között, egyszerűsítve a külső fejlesztést és támogatva az új felhasználási eseteket, például a láncközi NFT hitelezési platformokat.

Következtetés

A blokkláncok interoperabilitása kulcsfontosságú tényező a decentralizált technológiák széles körű elterjedésében. Mind a Polkadot, mind a Cosmos meggyőző megoldásokat kínál a láncközi kommunikáció kihívásaira, mindegyikük eltérő architektúrás előnyöket kínál. A Polkadot közös biztonsági modellje és XCM protokollja robusztus védelmet nyújt az összekapcsolt parachainek számára, így ideálisak a biztonságérzékeny alkalmazásokhoz. A Cosmos ezzel szemben a szuverenitást és a rugalmasságot hangsúlyozza a független zónák és az IBC protokoll révén, támogatva a nagyobb autonómiát igénylő projekteket. 

A DeFi, a vállalati rendszerek és az NFT platformok gyakorlati megvalósításai rávilágítanak az interoperabilitás kézzelfogható előnyeire. Ezek a használati esetek azt mutatják, hogy a láncok közötti kompatibilitás csökkentheti a működési költségeket, növelheti a hatékonyságot, és új innovációs utakat nyithat meg a blokklánc ökoszisztémában.

Végső soron az interoperabilitás sikere a zökkenőmentes kapcsolat és a robusztus biztonság egyensúlyától függ. Ahogy a blokklánc technológia fejlődik, az olyan platformok, mint a Polkadot és a Cosmos, továbbra is feszegetni fogják a lehetőségek határait, közelebb hozva minket egy teljesen összekapcsolt, skálázható és felhasználóközpontú blokklánc jövőhöz.